Powered By Blogger

2010. április 18., vasárnap

reménytelenül hülye vagyok.

na, tessék. én hülye, idióta, reménytelen valaki. ki a fene vagyok? nem is ismerem magamat. d-t elfelejtem. nem szóltam neki, nem is fogok. új életbe kezdek. maradok az én kis álomvilágomban. így jobb lesz. hallgatom a romantikus dalokat, és kész. talán majd egyszer valaki meg fog szeretni. azért, ami vagyok. a szeszélyeimmel, a külsőmmel, a belsőmmel együtt. lesz valaha is ilyen?

2010. április 11., vasárnap

nincscím.

valamit nagyon elcsesztem. nem hiszem el. hogy lehettem ilyen bolond? úristen. hazudok. legfőképpen magamnak. adott egy srác. tök helyes, meg aranyos. egy darabig. addig, ameddig rá nem jön a "dughatnék". És most én vagyok az kísérleti nyula. Kért tőlem képeket. küldtem. nem kellett volna. nem szabadott volna. csak azért, mert reménytelenül hülye, és tudatlan vagyok. és mert görcsösen gondolok arra, hogy kéne nekem egy srác. ez meg semmi másra nem megy, csak arra... azt hittem, hogy nem, egy idő után más lesz. nem lett. le kell koptatnom, ameddig nagy baj nem történik. és akkor ott van D. szombaton láttam. olyan hülyén néztem rá, hogy az nem igaz... nem tudom, hogy miért vigyorgott annyira, amikor elment. talán észrevette, hogy bámulom? anno még ő bámult. aztán aznap már csak D-n kattogott a fejem, és képzelegtem. gondolom, ő meg mit sem tud az egészről. vagy érzi? áhh, nem. hogyan is? nem. túl naív vagyok. túlságosan akarom. de tudjátok mit? feladom. még nem tudom, hogy mit. de valamit fel kell adnom. itt van fél 24. és most is csak kattog az agyam. egyrészt a srácon, másrészt D-n. azt hiszem, D-t szeretem. de ő nem tudja. és nem is szabad tudnia. ha megtudja, az maga lenne a pokol. nem értem, miért kell így lennie? elmegyek BP-re, ott jobb lesz? folyton csak menekülök. de miért? nem tudom, hogy miért nincs barátom. hahó, fiúk, itt vagyok! vagy talán süt rólam, hogy szeretem D-t? akkor ő miért nem veszi észre? de nem lehet, őt el kell felejtenem, vagy tényleg megbolondulok. nem tudom, hogy melyik érzés erősebb. a szerelem, vagy a kötelesség? de felesleges a szerelem, ha nem történhet meg, nem? istenkém, küldj valami jelet, hogy érezzem, sőt, tudjam, hogy mit tegyek. kérlek... bele fogok roppanni.

2010. március 27., szombat

wáów.

hmmm. mi van? mindenki megvan? :) óóó. nincs is mit írnom. ja, már vagy laza 2 órája a showder klubot nézem. vagyis inkább hallgatom. de már vagy 70-szer fejeltem le a monitort. :D komolyan mondom, kipárnázom. :P na, nem csak hülyülök. ma március 27-e van, még 50 nap van vissza, és gooo pest. : ) legalább abban bíztam, hogy unokatesómat felveszik, és nem kell egyedül lennem. erre ma bejelenti, hogy lehet, hogy nem fog sikerülni... ohhh, vazze... egyedül? omg, nemár... :( visszaolvasgattam a bejegyzéseim, és csak egyetlen szó jut eszembe: hüülye. nem is tudom miért. teljesen felesleges dolgokat írok. semmi értelme semminek. na, most megyek, lezuhanyozok, aztán nyomás el. :) puszi.

2010. március 16., kedd

jó ide írni. :)

igen, ezt megállapítottam. :D mostanában elég sokat agyalok. aggódok. pesten leszek... egyedül... nem tudom, hogy jó lesz-e. és ha nem? hm... és mi lesz velem a régi barátaimmal? annyira megszoktam azokat a hülyéket. :D aztán: miért írok ide? senki nem olvassa? xD mindegy, nekem szuper, ide azt írok amit akarok. csók.

2010. március 14., vasárnap

szeretem!

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2010. március 9., kedd

tanácstalanul...

tessék... végre, itt van az, amit annyira vártam. erre elbizonytalanodtam... jézus, fogalmam sincs, mit tegyek... egyrészről félek, másrészről meg akarnám... de nem vagyok még szerelmes. még nem... és nem vagyok benne biztos, hogy ő az, akivel majd egyszer... minden sokkal könnyebb lenne, ha szerelmes lennék. de nem. egyelőre nem. uramatyám, valami jel jöhetne... nem merem... félek. de mitől? érti ezt valaki? valaki nem segítene? várjak még? talán az lesz a legjobb. talán... de mi van ha nem? mi van, ha D-vel inkább összejönne?! mert ő még nem is mert közeledni. pedig tudom, hogy nem közömbös irántam. látom rajta. a pillantásai, a mozdulatai... nem merek. segítség! valaki... ahh... nem bírom.

2010. március 7., vasárnap

gondolkoznom kell...

elegem van... minek kéne nekem pasi? hova? minek? miért? érek velük valamit? csak fájdalmat okoznak, akkor meg...? pfff. de azért Mikivel jó. :) kis hüüüle. :) még mielőtt elkezdenének az emberkék agyaskodni, nem, nem vagyok vele együtt, csak egy baromi jó barát. ennyi. :) amúgy most mit csinálok? zenét hallgatok, lesz 3 fellépésem, és semmit nem tudok, ahelyett, hogy készülnék rá, nyomatnám az éneket, inkább csak hallgatom. hjaajj... tiszta nehéz ez... nem is értem magam sokszor... :( most mi van? na, mindegy. lálálálálá... szállj, láthatod majd ha rám nézz... emlékezz! emlékezz! emlékezz rám! szárnyára vesz majd... jah, bocsi. :P egy kis ízelítő, nem árt... :)

2010. február 14., vasárnap

. valentin nap. :)

nekem ugyan nincs kivel megünnepelnem ezt a napot, de kaptam azért ám vmit. :P 14 karátos fehéraranyat. :D hogy kitől, az teljesen mindegy... :P köszönöm!!! (L) tegnap próba volt Pesten, már jobb volt a hangulat. :) chicagoztunk nagyban. :) juhúúú. :P május 1-jén meg fellépés lesz. :D a Campona előtti parkolóban, a nagyszínpadon. (nagyszínpadnak köbö akkorát kell gondolni, mint az Operettszínház színpada.) reméljük, hogy jó idő lesz... :) puszi.

2010. február 9., kedd

virág kedvéért, hogy tudjon mit olvasni. xD

helló bogyóka. : P semmi érdekes nincs az életemben, nem tudok mit írni. : D jobbulást virágnak. : ) majd ha lesz vmi, írok. : ))

2010. január 22., péntek

hooolnaaap. : S

jajj basszus... holnap felvételi... nagyon félek. nemakarom megírni... úgyis elcseszem, szóval aztán tökmindegy... főleg a matekot. szurkolok minden felvételi irónak! (és magamnak... : P) pááá.

2010. január 17., vasárnap

mennyit kínlódok érte.

nem tudom mit írjak. talán semmit nem kéne. fene tudja. úgyse olvassa senki, akk minek? : ) hejjh, gyerekek, még élek. hiányzik a stúdióm. de két hét múlva megyek. am. mostanában olyan jól esik ide írni. mégis volt értelme a létrehozásának. még ki kéne söpörnöm a szobámban. am. egyvalamit tanultam a színész szakmáról: nem szabad hagyni, hogy át tapossanak rajtam, legyek mértéktelenül cinikus, és szarjak bele, hogy mit gondolnak az emberek. csak így maradhatok a "toppon".már fáradt vagyok, kíváncsi vagyok, meddig bírom. már csak fél év, és megyek el innen... nem vagyok kíváncsi a sok tökhüje gyerek fejére. na, viszem a kiskést holnap suliba, és mészárlás lesz. xD remélem, hogy a zsuzsa néni nem fog velem cseszkelődni... na, puszkóh.

2010. január 16., szombat

elegem van

na, mostmár aztán elég! betelt a pohár. holnapután irány a gyámhatóság. anyám full részeg, engem basztat, hogy hívjad máá fel a hapsimat... a faszt érdekli az ő hapsija. istenem... én meg egész délután arról álmodoztam, hogy bárcsak lenne mellettem egy olyan valaki, aki mindenben segít... az osztályban lévő fiúk meg semmit nem tudnak rólam. akkor mi jogon basztatnak??? ha legközelebb bármelyik beszól, komolyan mondom, odamegyek, és behúzok neki. dögölne meg az összes... na, persze, azért vannak kivételek is, de ja... és még a saját anyámat is utálom, meg a kismillió hapsiját. dögölne meg az összes. múltkor is az egyik felszól kaputelefonon, azt mondja: anya keresem. mondom mi bajod van??? aztán rájöttem, hogy anyám horvát hapsija az, vmi iván... még magyarul se tud. én meg szépen elküldtem a jó édes... khmmm. oda. áhhh.... totálisan kivagyok. mit a frászt vétettem mindenki ellen? ártottam valakinek is? mit? azt, hogy éneklek? vagy hogy jól tanulok? vagy egyáltalán az a baj, hogy létezem? nembaj, ezen segíthetünk... ohiigen. de én nem leszek senkinek a papucsa... istenem... annyira szeretnék egyszer normális életet élni... lehetséges ez? hagyjon békén engem mindenki! annyira jó a virágnak is, pl... pedig aztán neki is vannak gondjai... de őt legalább a suliban békén hagyják. de most szegényemet is jól belekeverem ebbe... na, hagyjuk. talán találkozunk hétfőn a suliban. már elegem van. nagyon. és mindenki hagyjon békén!!!